Miért csinálod a munkád?

In Célok
Görgess lejjebb

Azt gondolom ez a kérdés az, amit ha feltesznek nekünk, akkor nem is nagyon tudunk hirtelen mit válaszolni rá. Az emberek 80%-a olyan munkát végez, amit valójában nem is élvez, nem találja meg abban önmagát, saját céljait, és sajnos csak kevesen mondják azt, hogy szeretem a munkámat, és azért szeretem, mert abban megtalálom önmagamat.

Scott Dinsmore tartott egy nagyon jó TED beszédet ebben a témában, amely a fenti tény fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen fontos tudnunk azt, hogy mi az amit úgy tudunk végezni, hogy abban megtaláljuk magunkat, a szenvedélyünket.

Szerencsére a kezdő kulcs sem olyan bonyolult, amit legalább ne lehetne átgondolni, hiszen csak három egyszerű dolog kell az első lépésekhez.

  1. Tudjuk (vagy jó tudnunk azt), hogy mi a saját szenvedélyünk, ismerjük és értsük meg önmagunkat. Tudnunk kell azt, hogy mit keresünk ebben az életben, amit szeretünk annyira csinálni, hogy szinte az sem számítana nekünk, ha fizetni sem fizetnének érte. Ha nem tudjuk, akkor kutassunk egy kicsit magunkban. 
    (ebben egy jó kezdet lehet ez a fizetős online felmérés)
  2. Tudatosítsuk magunk számára azt, mi az ami számunkra érték az életünkben? A siker, a család, az egészség?
  3. Tapasztalat. Ez az a tényező, amellyel valójában mindannyian rendelkezünk, hiszen életünk során akár a kosz, ragad ránk. Ezek alapján tudjuk miben vagyunk jók, miben kevésbé jók.

Mindezek tudatában persze nem leszünk képesek azonnal fenekestül felforgatni az életünket (nem is biztos hogy jó az), de már jó úton járunk ahhoz, hogy megtudjuk, mi az ami lázba hoz minket.

Tudom, elsőre mindez furán hangozhat, mert nem ezt üzeni felénk a környezetünk, folyamatos elvárásokkal szembesülünk szüleink részéről is, akik még talán abban nőttek fel, hogy a társadalmi norma szerint elvárt életet éljék. Ebbe nem fér bele az, hogy egyszer csak azt mondjuk, én nem megyek be többet dolgozni, mert holnaptól festeni fogok, vagy nyitok egy kis pékséget (persze lehet ezt egyébként sem tehetjük meg, hiszen pénzből élünk). A fontos üzenet tehát inkább az, hogy ne dobjuk el magunkról azt az érzést, amit szenvedéllyel tudunk átélni, amelyre ha rágondolunk, akkor izgalommal tölt el bennünket. A legtöbb kudarcot sajnos magunk okozzuk, mi mondjuk ki magunkban azt, hogy “ezt nem tudom megcsinálni”, hiszen a sok-sok hatás ami ér minket szépen lassan bezár minket a kis dobozunkba.

De van egy jó hírem. Igen is képesek vagyunk bármire, és meg tudod csinálni Te magad is. Bármit meg tudunk csinálni, amit szeretnénk, ehhez csak kitartásra és akaraterőre van szükség a fentieken kívül.

A csoport hatása

Van azonban még egy tényező, amely nagyban elősegíti az eredményt, ez pedig a közösség ereje. Igen tudom, most, mikor a legtöbb ismerősöm (magam már jó ideje) lekapcsolódott a facebook nyújtotta világról, nehéz erre azt mondani, hogy akkor most hajrá, menjünk vissza. Nem is erről van szó valójában. Keressünk inkább olyan közösséget, amely segít és inspirál bennünket.

Nem kell rögtön messzire rohannunk, szerencsés esetben az első támaszunk nagyon is közel lehet hozzánk, mivel a családunk vagy legjobb barátunk az, akik támogatni tudnak minket ebben. Mondjuk el nekik mit szeretnénk csinálni, milyen céljaink és álmaink vannak. Következő lépésként hogy ezt az érzést erősítsük, keressünk egy olyan közösséget, ahol olyanokkal találkozhatunk, akik szintén változást szeretnének életükben, akik hasonlóan együtt élnek valamely szenvedéllyel, amit ki szeretnének teljesíteni végre.

Legyünk részesei egy olyan közösségnek, amely inspirál minket, segít akkor, mikor nehézségekbe ütközünk, amikor már azt gondoljuk, itt megállunk. Ezt hívom én a 67nap kihívásnak, ezt hívom én annak a közösségnek, akik itt lesznek velünk akkor, mikor szükségünk lesz rájuk, és így leszünk mi is ott akkor, mikor másnak lesz szükséges segítsége. Mert segíteni jó, nagyon jó!

Submit a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

8 − egy =