Magányos világ

In Gondolkodásmód, Kihívás
Görgess lejjebb

Múlt hónapban hazafelé tartottam Magyarországra, mikor felszálltam egy repülőtérre vezető vonatra. Ha vak lettem volna, az első benyomásom valószínűleg az lett volna, mikor beléptem az ajtón a kocsiba, hogy ez a vonat üres. Szinte néma csend volt, nem lehetett hallani nevetést, de még beszélgetést sem nagyon. Sétáltam a székeket elválasztó folyosón, fürkésztem a helyeket, hátha találok egyet, de nem találtam. Tovább mentem a következő kocsiba, ahol szintén hasonló csend fogadott, de hely ott sem volt. Végül a harmadik kocsiban találtam egy helyet, ahova le tudtam ülni. Leültem. Elrendeztem a csomagomat, majd kényelmesen hátradőltem, igyekeztem egy kicsit jelen lenni ebben az országban, nézni az elsuhanó tájat. Azt gondolom ekkor tudatosult bennem először a látvány, amely a kocsiban fogadott, hiszen az utasok 80%-a éppen online virtuális életét élte, igyekezett minden hírhez hozzájutni, Facebook híreket böngészett az ismerőseiről. Beszélgetésnek szinte nyoma sem volt. 

Majd megcsörrent a telefonom, elgondolkodtam, milyen hangon próbáljam felvenni egy tömött vonatban a telefont úgy, hogy ne az egész vonat forduljon meg mikor ezt megteszem. Felvettem hát, de semmi nem történt, azt hiszem a többség nem is észlelte azt, hogy valaki megszólalt körülötte, csak élték tovább az életüket a telefonjukon, számítógépükön keresztül.

Akkor kezdtem el azon gondolkodni, milyen jó is lenne az, ha lenne egy olyan időszak, mikor újra élő közösséget alkotnának az emberek, és eszembe jutott a következő kis kihívás magam számára, amelyet ha gondolod, próbáljál ki magad is. Nem kell örökké megtenni ezt, csak míg kicsit kitisztulnak a gondolatok, és nem akarunk a külső világ elvárásai szerint élni, újra felfedezzük abban magunkat.  Azt gondolom tehát ez egy jó alkalom arra, hogy aki ezeket a sorokat olvassa kipróbáljon egy apró kis kihívást 30 napig, amely így szól:

  • Keress egy napot a héten, amikor minden technológiát kikapcsolsz vagy egyszerűen csak nem használod azokat (TV, értesítések a telefonon)
  • Ha valakivel vagy valakikkel ebédelsz, halkítsad le a telefonodat vagy kapcsoljad ki, de semmikép sem az asztalon tartsad,
  • Ne vigyél a hálószobába semmilyen technológiai eszközt, vagy ne használjad azt ha már ott van,
  • Keress egy olyan órát minden nap, amikor semmilyen virtuális hatás nem érhet, például a napjaid első órája, amikor nem úgy ébredsz, hogy átnézed a leveleidet, értesítéseidet és a Facebook üzenőfaladat. Olvassál helyette könyvet, írjál egy kis naplót, vagy legyél azokkal együtt teljesen, akik ott vannak körülötted,
  • Hívjál meg mást is erre a technológia mentes napra, akivel szívesen együtt lennél, próbáljad ki, hogyan tudsz élni technológia nélkül
  • Vagy csak szimplán legyél egy kis idő ott, ahol vagy. Nézelődjél, vizsgáljad meg a környezetedet, hátha van ott egy gyönyörű virág

És ha már virtuális világ, kezdésként vagy megerősítésként itt egy videó, amely adhat egy kis inspirációt reményeim szerint. Ha úgy gondolod megpróbálod, mert talán sok olyan részlet van ma a világban, amit észre sem veszel, akkor a videó után tedd el a telefonodat, csukd be a számítógépedet, és egyszerűen csak kezdd el élni a való életet. Kapcsolódj le!

 

Submit a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

3 × négy =